Üdv!

Nem unalmas, hogy mindig így köszönök? Remélem nem, hanem ez amolyan stílusjegyem lesz:P.

Már nem bírom tovább magamban tartani a véleményem. Minap néztem a televíziót, habár azért ezt nem túl sokat szoktam tenni, inkább a monitor előtt rontom a szemem...Szóval néztem a tévét, és hát természetesen megint reklámot adtak. Komolyan már tényleg az a helyzet, hogy nem a filmeket szakítják meg reklámokkal, hanem a reklám özönt szakítják meg a filmek. Habár hozzá kell tenni, hogy némely reklámgyártó jobban eltalálja a célját, mert szinte szórakoztatóbb, vagy a figyelmet inkább lekötő tud lenni, mint egy-egy film, vagy műsor. Persze ez a céljuk, hiszen, ha senki nem figyelne oda, honnan tudnánk, hogy melyik mosóport vegyünk meg, vagy mivel oltsuk a szomjunk, nem igaz?
Na, de ezt már megszoktam. Ami viszont nagyon felháborított, az a "drága" magenta-rózsaszín mostmár az életet teljesen uralni vágyó cég legújjabb kampánya. Szóval ami nem tetszik benne, az az, hogy becsapják az embert. Mert olyan értékeket közvetít, és olyan életérzést mutat, ami éppen az ellenkezője annak, mint amit el akar érni. Gondoljunk csak bele? Ha valaki totál átadja magát a tele-multi-és nem t'om milyen médiának és kommunikációnak, akkor milyen élete lesz? Hát valószínűleg ahelyett, hogy találkozna az ismerősével, inkább csak küld neki egy smst, vagy beszél vele az Interneten keresztül, sőt ez utóbbi lehetővé teszi, hogy még akár csak a boltossal se kelljen kapcsolatba lépnie, mert megrendelhet már bármit a neten - s ez még környezetszennyező is, mert sokkal több csomagolást használnak fel az ilyen cégek- vagy, csak egyszerűen nézi a zenélődobozt. Lényeg, hogy totál elszigeteli magát a többiektől. Mert szerintem az a leggyakoribb eset, hogy a házban legalább annyi tévé működik, ahányan a családot alkotjáűk, így még véletlenül se kell se együtt lenni, se kompomisszumot kötni. Azaz atomizálódik a társadalom, ez a fogyasztói társadalom következménye (nagyon kicsi) dióhéjban. De közben mit mond a reklám? Hogy "te is légy tagja a közösségnek, hogy csináld azt, mint a többiek, hogy csináljuk együtt!" És hasonló szép frázisok, amire az ember valahol mélyen tényleg vágyik ebben az elidegenedett világban. S itt az ellentmondás. Mert még azon a szerencsétlen szórólapon is, melyen azt mutatja, hogy a család együtt él a kínált szolgáltatásokkal, ha valaki jobban szemügyre veszi, láthatja, hogy az bizony nagy kamu. Mert láthatóan különböző helyeken készült képek vannak montázsba rakva. Szóval nem is egy helyisgében tévéznek, telefonálnak, és neteznek egyszerre, (persze ez biztos nagyon zavaró lenne a másiknak, és oda kéne figyelni a hangerőre, meg ilyesmikre), hanem mindenki egyedül. S közben azt hiszi, hogy most tartozik valahová. De értem, hogy miért így csinálják a marketinget, hiszen nagyon vonzó értékeket sugall, s közben eléri, hogy az egyén kiszolgáltatott legyen, s elhiggye, hogy amit ajánlanak neki, arra tényleg irtó nagy szüksége van.

Persze ezzel lehet vitatkozni, hogy tényleg így van-e, s mi minek az okozója, de én így látom.

Jesamine