Üdv!
Pillanatnyi szünetet vagyok kénytelen beiktatni, mert ma kezdődött a vizsgaidőszak, s bizony sok tanulnivalóm van...ezért a következő három-négy hétben nem hiszem, hogy túl sok időm lesz posztolni, sajnos. Mindenki szorítson értem, hogy jól sikerüljenek a vizsgáim! majd azért beszámolok, mi minden történt a megmérettetéseken, biztos lesz pár mókás sztori.:)
J.
Üdv!
Asszem ideje életjelet adnom magamról, bár lehetséges, hogy nem is kíváncsi rá senki, hogy megvagyok-e...
Kicsit elvesztem mostanában a papírrengetegben, meg kellett küzdenem pár dolgozat szörnnyel, de azt hiszem, lassan győzedelmeskedhetem. Aztán jöhet az újabb kihívás, a vizsgaidőszak...
Tegnap a buszon láttam egy hirdetést, mert már a buszok is reklámfelületté váltak...szóval a kis monitoron egyszercsak megjelent egy kép, miszerint X helyen, lehet kapni Pí-vizet, és hipp-hopp, vagy hullahopp 8már nem emlékszem melyik volt) széket. Na, ha erről valaki tudna nekem bővebben mesélni, az jó lenne, mert én bizony el se tudom képzelni, hogy mi mindenre lehetnek jók ezek a "találmányok".
Ma ismét szembesülnöm kellett a ténnyel, hogy én csak másodlagos vagyok a legtöbb ember számára, (még azoknak is, akik nekem számítanak...) de lassan majd megszokom, bár nem egy egyszerű dolog, ami azt illeti.
Kritikával kell éljek az én drága Pacim felé. Valahogy nem elég érzékeny a billenytűzete, és már többedjére járok úgy, hogy nem érzékeli, mit ütöttem le, és már csak nyomtatás után derül ki, hogy csupa betű-és gépelési hibás a dolgozat. szóval mostmár nagyon kell majd ügyelnem, hogy mit gépelek.
J.
Üdv!
http://beolog.blog.beol.hu/wp-content/uploads/2009/04/sun1.jpg Mindenkinek ajánlom szíves figyelmébe! Én jót nevettem rajta! XD
Üdv!
Jelentem, már jobb a kedvem!:) Még jobb lenne egy nagy buli után, úgyhogy valaki jöjjön el velem valahova!!!
Nem is tudom, írtam-e, hogy belekezdtem a jogsiba.:) Most még csak a KRESZ órák vannak, s meglepő, de mióta ezt tanulom, sokkal ritkábban szaladgálok át a piroson.:P Három hét múlva lesz a vizsga, remélem, hogy elsőre átmegyek! És végre kezdődhet az igazi móka, a vezetés. Ma is láttam egy tanulóvezetőt egy gázos szituban, s valami érthetetlen okokból, tolatott a kereszteződésben, mikor jöttek minden oldalról...valószínűleg elfelejtett bekanyarodni, mikor kellett volna. Remélem, hogy én nem bénázok majd sokat.:)
Most, hogy elkezdtem végre csinálni a dolgozataimat, egyre fogy a teendőm, amitől kezdek kicsit felszabadulni, habár a vizsgaidőszak pallosa a fejem felett lebeg már, de azért idén is igyekszem kitűnőre vizsgázgatni.:P Persze nem mindenből fog sikerülni, az már biztos, hiszen a mai zh-m szerintem megint épp csak eléri a 2-es szintet, ha egyáltalán eléri azt... Azért remélem, nem akar meghúzni a tanárbácsi.:P
A hétvégén lesz itt a közelben egy juhásztalálkozó, remélem, hogy el tudok menni, megnézni, milyen is, mert sosem láttam még ilyet.Ígérem, majd beszámolok róla, ha tudok, még képeket is felteszek a poszthoz, csak egyelőre nem tudom, hogy is kell azt csinálni.
J.
Üdv!
Bocsánat, hogy ilyen sokáig hallgatásba burkolóztam, de nem nagyon akadt semmi érdekes dolog az életeben, amiről írhattam volna. Most se azért írok, mert végre történt valami, csak nem igazán tudom elmondani senkinek, azt ami nyomaszt, bánt, vagy ilyesmi, így gondoltam leírom, hátha jobb lesz.
Igazából, nem tudom, hogy miért, és hogyan, de elvesztettem a régi önmagam, s efölötti bánkódásomban meg se tudom találni. Nemrégiben nézegettem gyerekkori képeket, és azokon mindig olyan vidám vagyok, s emlékszem is, hogy milyen jókat tudtam kacagni, teljesen felszabadultan. De az utóbbi időben maximum vihogásra futja, de arra is csak ritkán. Nem örülök olyasmiknek amiknek lehetne, például, hogy süt a nap, és hasonlók. Tényleg nem tuom, hogy mi ennek az oka. Pedig én nem szeretek ilyen savanyú lenni, és tuom, hogy a környezetemnek sem tetszik.
Az egészet talán az a hajtás okozza, ami az egyetemen van. (pedig még el se kezdődött a vizsgaidőszak) Mert bizony én olyan szakra járok, ahol kell teljesíteni rendesen, és mivel szorgalmas kis hallgatókét mutatkoztam be, mostmár el is várják mindezt tőlem, de úgy érzem, hogy kezdek kifogyni a szuszból is, meg a motivátságból is, és a sok feladat csak teher a vállamon. Úgy érzem, totál beszűkült az életem, kb. az iskolából, meg az ittonból áll az egész. Sok más dologhoz lenne pedig kedvem, csak egyedül nem merek belekezdeni, a barátaimat meg elveszítettem valamiért útközben, újakat meg nem nagyon találok. Persze nyilván bennem van a hiba, csak azt nehéz elfogadni.
Hiányzom magamnak nagyon, úgyhogy remélem, hogy hamarosan újra rámtalálok, és végre megint az a vidám, életteli lány leszek, aki voltam! Meg azt is fel kéne fognom, hogy felnőttem, és aszerint kell viselkednem, azaz, ha egy idősebb emberrel kerülök szembe, nem kell egyből elfogadnom, amit mond, meg ilyenek, nem kell gyerekstátuszba visszamennem, hanem vállalnom kell az akaratom, és döntéseket kell hoznom.
Ami tudom, hogy sokat segítene, az a jóga, csak lusta voltam év elején beiratkozni, most meg már szerintem késő. Lehet, hogy keresek valami internetes pótlékot, hátha segít. Amúgy nem értem, hogy miért nem akar velem barátkozni senki, se a régi ismerőseim, se az újak. Azért remélem, hogy ez is változni fog!
Úgy érzem, hogy egy kicsit jobb mostmár, és igyekszem erőt gyűjteni, hogy viszataláljak régi önmagamhoz!
J.
Üdv!:)
A mai napot, inkább a tegnapival kezdeném. Tegnap dél körül, édesanyám, jó háziasszonyhoz méltón, elkezdte főzni az ebédet, nagyon finom pulykapaprikást. Már, mikor épp csak elkezdett fődögélni, nagyon finom illata, sajnáltam is, hogy nem készült el, mielőtt el kellett indulnom órára. Szépen, lassan elteltek az órák az egyetemen, egész jók voltak amúgy.:) Jövök haza, elég éhesen, s készülök, hogy majd eszek abból a finom paprikásból. - na, gondolom, mindenki sejti, hogy nem ettem, és azért írom le a sztorit ilyen részetesen:P Hát, Scherlock Holmesaim, jól sejtitek, bizony nem vacsoráztam tegnap. Mikor benyitottam az ajtón, hát, égtelen büdös füstszagot érzek, mintha legalábbis a tv égett volna el. Na, szerencsére a trubadúr-láda megmaradt, de a pulyka az mind szénné égett. Édesanyám, ugyanis látván, hogy még főhet a kaja, kiment kertéskedni, s azonmód el is feledkezett az egész konyháról, már csak a füst fogadta. De komolyan, iszonyatos szag volt. Enyhe döglött állat, sok füst egy kis égett műanyaggal megspékelve.
Mindezek miatt döntöttem úgy, hogy ma inkább nem nagyon leszek itthon, nehogy füstmérgezést kapjak a végén, s minden kedves olvasómnak hiányolnia kelljen engem.:P Ezt sikerült is megoldani, hiszen reggel órán voltam, na a zh-ra inkább nem is fecsérlem a szót, asszem nem lesz meg a 2es.:S Szóval, óra után haza kellett ugranom, mert nem vittem magammal elég pénzt, ahhoz, hogy vehessek szolárium bérletet. Aztán go to the szoli, ott barnultam egy jót, ami persze még így elsőre egyáltalán nem látszik, de majd...:) Aztán kedvesemmel bepizzáztunk, meg kipróbáltuk a legújabb kávézót, legalábbis, ami az egyetemnél nyílt. Egészen jó hely, ugyan kicsit drága, de hát egyszer élünk.:) Miután hazaértem, s gondolkoztam, mit is kéne tenni, hát megérkezett a vásárlási utalványom, s így meg is volt a délutáni progi. KIcsit hosszabbra sikerült ugyan, mint terveztem, mert közel 3, azaz három órán keresztül válogattam, de vettem egy csomó tök jó, és szép cuccot, amiben majd nagyon csinos leszek.;) Szóval most kishoppingoltam magam egy időre, asszem.:)
J.
Üdv!
Hogy én is untassam az olvasó közönséget, itt a tegnapi kulturális antropológia kurzusra beadott dolgozatom. Persze titokban reménykedem, hogy másnak is érdekes lesz a téma, s mindaz, amit leírtam.:) A mindenféle hozzászólásnak pedig nagyon örülnék!!! Építő kritika is lehet ám!:)
Sajnos, kicsit ügyetlen vagyok, de a hivatkozások méretén nem tudok változatni, persze biztosan lehet...
Ja, és most ugrik a majom a vízbe, a plagizáció elkerülése végett ugyanis felfedem kilétem:
A fényképezkedés igénye tehát már viszonylag korán kialakult, s szerves részévé vált mind a paraszti, mind pedig a polgári élet mindennapjainak.
Üdv!
Egy borzalmasan unalmas tanulmányt, meg még sok ilyet, ahogy elnézem az irodalom listát, kell olvasnom a holnapi zh-ra. Annyira, de annyira nincs kedvem hozzá.
Az jutott eszembe, kedves Olvasóim, hogy gyűjtsük össze a legrosszabb olvasmányélményeket, s így a listát áttekintve mindenki megtudja, mit kell elkerülni, ha van rá egy mód.:) Persze, a legjobbakat is nyugodtan meg lehet adni, hiszen, leglább megtudom, mit érdemes kézbe venni.:)
Üdv!
Remélem ettől mindenki jó kedvre fog derülni!
Neil Armstrong: Én oda ki nem megyek, bazmeg!
Teller Ede: Ez kurva nagyot robbant, bazmeg!
József Attila: Ne lökdössél, bazmeg!
Széchenyi: Ez kurva nagy terv, bazmeg!
Bell: Ez megszólalt, bazmeg!
Amundsen: Itt kurva hideg van, bazmeg!
Napóleon: Fáj a hasam, bazmeg!
Lehel: Ez eltört, bazmeg!
Mátyás király: Ez az igazság, bazmeg!
Odüszeusz: Haza akarok menni, bazmeg!
Noé: Ez rohadtul esik, bazmeg!
Ádám: Ez megeszi, bazmeg!
Galilei: És mégis mozog, bazmeg!
Colombus: Na, ha ezt el"ore tudom, el sem indulok bazmeg!
Newton: Hát nem pont a fejemre esett bazmeg!?
Zrínyi Miklós: Vaddisznó? Szelíd ez bazmeg!
Bill Gates: Ez lefagyott, bazmeg
ps.: sorry a trágárságért.:D
J.
Üdv!
Jól kezdődik a hét!:) Bemenet a ma reggeli - hát, ha a 10 órás kezdést még reggelnek lehet nevezni:) mindenesetre nem kellett végigülni a másfél órás unalmat, mert tíz után 20 perccel még sehol sem volt a tanár, én meg a tvsz-nek szófogadó hallgtóként nem is vártam rá tovább.:) Inkább elmentem kicsit csavarogni a városban.:)Habár ma már nem olt olyan szép idő, mint tegnap, mert a napocska is elbújt, meg a szél is majd' elfújt.
Visszatérve a reggeli órára: szóval azért nem bánom, hogy nem tartoták meg, mert bizony a cím megtévesztően szórakoztatónak tűnt, a valóság viszont nem az. Ezt mondjuk tényeg nem értem, hogy miért kell becsapni segény hallgatókat? Mondjuk, lehet, hogy ha a reneszánsz rejtélyek helyett az lett volna az óra címe, hogy Baromi lassan, és unalmasan előadott művészettörténeti előadás a renesznsz festők, szobárászok életéről, akkor egyrészt ki se fért volna a cí az etr-ben, másészt meg senki nem lett volna olyan elvetemült, hogy fel is vegye. Igazából persze az a baj, hogy a tanár nem arról tat előadást, ami érdekes. Én arra számítottam a cím alapján, hogy majd olyasmi képelemzések leszek, mint a Da Vinci kód, című könyvben. Lehet, hogy naív volt a feltevésem? Mind, mostmár nics visszaút, valahogy teljesítenem kell majd ezt is. Most látom, csak, milyen sokat regéltem erről az egy kis kurzusról, bocsi, ha uncsi voltam.:P
Na, mára ennyit, mert lassan terítenem kell, hogy kivételesen igazi kispolgárias ebédünk legye, azaz délben üljünk asztalhoz.
J.
Üdv!
Most nézegettem épp a statisztikáját a blogomnak, és meglepődve látom, hogy tegnap hirtelen nagyot ugrott látogatóim száma. Ennek nagyon örülök, hogy végre nem csak Kedvesem, és én nézegetem a posztokat.:) Sajnos azt azonban nem mutatja a gép, hogy pontosan hányan, és kik olvasták az én kis irományomat, csak az oldalletöltésről ad hírt, de azt egy ember is megtehette többször...vagy nem? Javítson ki valaki, ha nem így működik, mert igaziból kicsit homályos számomra, hogy pl mi az a feed, meg ilyenek.
A mai nap nagyon vegyes volt amúgy. Az eleje nagyon jó volt, mert egy tuti kis buliban riszáltam így is-úgy is.:) Csak onnan nagyon hamar el kellett jönni. A délelőtt viszonylag jól telt, csak az idegesített, hogy ma se haladtam eleget a dolgozataimmal. Nem tudom normálisan beosztani az időm, úgyhogy mostmár nagy reformokat kell végre hajtsak az időbeosztásomon, mert nagyon sokminden van, amire több figyelmet kéne szánjak. Úgyhogy holnap ki is találom, mi lesz az ideális. Mert bizony rendszeresítenem kéne a házimunkában való részvételt, a magamra való figyelést - mind lelki, mind testi értelemben- ezen kívül pedig még egy kis hajrá kéne a sulihoz, hogy végre megcsináljak minden fontos dogát, és tényleg legyen időm a jogsira. Mert azt nagyon szeretném csinálni. De pont ez a sok dolog akasztott ma ki egy kicsit, úgy éreztem, hogy nem is akarok én egyetemre járni. Úgysem érdekel senkit az, ami szerintem fontos, legalábbis azokat nem érdekli, akik döntenek, meg elkönyvelik az embert - persze most ez nagyon sarkított, meg valószínűleg csak arról van szó, hogy egyrészt túl komolyan veszem a dolgokat, másrészt meg még nem találtam meg a saját közegem. De ami késik, nem múlik!:) Szóval most még hajrá, aztán olyan laza leszek, hogy még jobban.:P Persze nem, mert gondolom a kresz órák is bőven adnak elfoglaltságot... Asszem a legjobb egy jó hosszú wellness extra kikapcsolódás lenne valami karib szigetecskén... Habár, én a Földközi-tengerrel is beérném, de egyelőre még ez is csak szép álom. Remélem, hogy ha eleget dolgozok, akkor egyszer elérem, hogy olyan életem lehessen amikor oda, és akkor megyek, mikor a kedvem úgy hozza.:) De, hogy ehhez közelien érezzem magam, most megyek is a finom pihe-puha ágyban, hogy csillagokkal álmodhassak.:)
J.
Üdv!
Végre van egerem! Na, nem egy afrikai futóegér, hanem egy igazi celeb, mivel TechnoSTAR.:P Már második napja ez az egérvésérlás foglalkoztat, azért is örülök, hogy sikerült nyélbe ütnöm a vásárt. Tegnap ugyanis nem jártam sok szerencsével, mert kiderült, hogy amiket az újságokaban hirdetnek az egyes cégek, azoknak csak a fele igaz, plusz még a kép is csak illusztráció. Venni akartam ugyanis egy fehér vezetéknélküli egerenytűt, amiről az üzletben derült ki, hogy nem fehér, hanem ezüst, kb. kétszer nagyobb, mint amire számítottam, és tulajdonképp nem is annyiba kerül, hiszen 3 elemmel működik, de a drága kereskedelmi egység csak 2-t ad, tehát vegyél még hozá 2-t, mivel nem árulnak egyesével elemeket. Ergo ott is hagytam a boltban, pedig jó sokat mászkáltam miatta, meg is fájdult a lábam a magassarkúban való km falástól.
De ma, szerencsére hamarabb vége lett az órámnak, így jutott időm, hogy kimenjek a MM-ba (nem csinálok nekik ingyenreklámot, mert hülye azért nem vagyok!:P) Szóval, be is mentem, és, hát a bőség zavarában alig tudtam, hogy mit is válasszak. Az kicsit zavart, hogy két eladópasi is bámulta, hogy kb. félórán keresztül válogatok, mindet összefogdosom, nyomogatom, nézegetem, görgetem. Miattuk nem is tudtam rendesen jóízűen válogatni. De nagy nehezen aztán lekoptak, és így sikerült megtalálnom az összes igényt kielégítő darabot. Először nagyon picinek találtam, de végülis kényelmes, meg egy ilyen kicsi géphez mégiscsak egy ekkora egér dukál.:) És a bónusz csak itthon derült ki. Szinte pont ugyanolyan kéke világít mint Paci, szóval tökéletesen illik hozzá. Ja, azt nem is említettem, hogy végül fehér helyett feketét vettem, de a többi nagyon drága volt. Ami még előnye, hogy nem túl hosszú a zsinórja, és még azt is fel lehet csévélni, úgyhogy nagyon kényelmes.:) Remélem tartósan segítségemre lesz a böngészésben!
Most csinálom egy kicsit a dolgozatom, aztán este party!!! Egyelőre fáradtnak érzem magam, de majd mindjárt hallgatok valami pörgőset-ahogy a rádióban szokták mondani. Remélem, jót szórakozunk majd!;)-Szóval: Please, don't stop the music!
J.
Üdv!
Tegnap nagyon sok minden történt - Végre!:) Miután hazaértem Kedvesemtől, hát, mivel várnak itthon? Hogy megyek-e én is Tatabányára autót venni. Mondom, naná! Persze ehhez kell tudni az előtörténetet is. Ami nem túl hosszú, mert múlt héten, már nem is emlékszem, hogy pontosan melyik nap, eladták szüleim a mi szép cordobánkat, mert túl drága volt... De nem is kellett sokáig nélkülözni az autót, mert napi több órás böngészés után, tegnap reggel ráakadtak a megfelelőre. Tényleg már végikimerülésig nézegettük a használtautós portálokat, és próbáltuk kiválasztani azt, ami minden igényt kielégít. Aztán egy tejesen friss hirdetés adta meg a megoldást. Mikor felhívták a tulajékat, azok meg voltak lepődve, hogy már el is akarjuk hozni az autót - persze, csak nézelődni nem utazik az ember 300 km-t. Így aztán nagy rohanással felkerekedtünk, és a következő vonattal már robogtunk is. Az utazás elég hosszú volt, és kicsit uncsi, de ettől függetlenül jó is. Hallgattam az éppen nálam levő mp3 lejátszót is egy darabig, de nekem nagyon nem tetszik a Road. Nem is a zenével van a baj, hanem a szövegek szerintem elég silányak - de ez az én szuverén véleményem.
Tatabányára természetesen nem megy közveltlen vonat, így Pesten át kellett szállnunk. Szerencsére spórolni is tudtunk, mert nincs is olyan messze gyalog se Zugló és a Keleti. Bár épp úgy értünk oda, hogy már indult is a vonat, mikor felszálltunk. Ezen a vonaton teljesen más volt az utazóközönség, mint amihez én szokva vagyok itt az Alföldön. Nem tudom megmondani, hogy mi a különbség, de más.
A tulajék is mások voltak, mint mi, de azért normálisak. Az autó, mikor megláttam, már tetszett, de azért kicsit idegen volt, hiszen soha nem volt még kék autónk. Mikor beültem, egyből sikerült beverni a fejem a kapaszkodóba, de szerencsére nem fájt, csak koppant. Viszont, ami már elsőre szemetszúrt, az az volt, hogy kívül is, de főleg belül elég koszos volt a kocsi. Jó, azért nem olyat kell elképzelni, mint amit az MTV-n a kocsifelújítós műsorban mutogatnak, hogy időnként még döglött patkány is van az ülés alatt... De nálunk soha nem nézett még így ki a belső, hiszen apa elárja, hogy még csak sáros lábbal se nagyon üljünk be, enni meg csak úgy szabad, mint vmi 5 - hol a csillag ezen a billentyűzeten? - áh, megvan:) - *-os étteremben szoktak. Ez viszont foltos, maszatos, szöszös, stb. Úgyogy asszem az első hely, ahova megyünk vele, az az autómosó lesz. De azért 6 évesen egész jól tartja magát. Visszatérve a koszra: az út során rögtön fel is avattam a kocsit, mert sikerült leönteni magam és az ülést kólával. Szerencsére nm nagyon maradt meg a nyoma, de égülis már nem ront sokat azon, ahogy kinéz a belső...
Miután lezajlott a vétel, már indultunk is haza. Kis kitérő a tescóba, apa majdnem nem találta meg, hogy hova parkolt, annyira szokatlan volt még a kis c3. Utána meg csak úgy faltuk a kilómétereket. Először még döcögősen mentünk, szegényke el volt tunyulva, hogy csak "mami" vezette a kisvárosban. De úgy 70-100 km után, egyre jobban szólt a motor, és jobban is teljesített. Meg is lett hajtva rendesen. A szar utak persze azért nehezítették a dolgot, kicsit könnyebben dobálódik, mint a seat. De, hogy védjem, mindezt megideologizáltam.:) Szerintem tök poén, úgyhogy megosztom veletek kedves olvasóim: Ugye ez francia autó, és mint a sztereotípiákból tudjuk, a franciák könnyedén, lazán veszik az életet, szeretik az igazi élményt, stb. Na, mindez tükröződik a kocsin is. Pl: a lámpa, ha nem fényszóróra van állítva, nem olyan hosszan világít, mint pl a seaté, de erre lehet mondani, hogy vedd lazán, majd megtudod mi van az út végén, ha odaértél. A futómű - remélem, hogy nem túl bután használom a szakszavakat, nekem még nincs jogsim - is nagyon átadja, az utat az utasnak, azaz minden buckát lehet bent is érezni - de így legalább élménydús, és valódi az utazás fílingje. :P A jó stílusú vezetést, a kihúzatást viszont meghálálta a kis 1.1 is, még előzni is tudtunk-bár először félt apa, hogy nem fogja bírni. A fogasztás is elég kicsi, ami nagy előnye. Az utat haladósan tettük meg, a késlekedés egyedüli oka az volt, hogy kb háromszor sikerült eltévednünk, és mindig vissza kellett fordulni, de azért épségben hazaértünk.:)
Ezért aztán eldöntöttem, hogy mielőbb megcsinálom a jogsit én is, hogy végre vezethessek, oda mehessek, ahova akarok. Csak még kell egy autósiskola, ahol megtanítják minden csínját-bínját. Majd arról is beszámolok, hol tartok ezzel a projekttel. :)
J.
Üdv!
Na, ez a hülye honfoglaló se egy igazságos játék... még 3000 ponttal is ki lehet esni.:( Az enyém volt fél Magyarország, minden kérdésre jól válaszoltam, csak pech, hogy nem tudok tippelni. Szóval egy hülye liba, aki amúgy kb 3 megyét tudott megszerezni kiejtett, mert mázlija volt, és jól tippelt, de a számok és a helyes válasz távolsága azért mutatja, hogy nem tudta, csak tippelt. Pedig olyan büszke voltam magamra, hogy mindenre jól válaszoltam. Erre elrontják az örömem.:( Ez nem fair. - Persze mondhatjuk, hogy ilyen az élet. Najó, nem veszem ilyen komolyan, csak felbosszantott. Megyek inkább órára, hogy az unalom lenyugtasson.
J.
Üdv!
Ha már írtam, hogy megyek konferenciára, hát akkor illik beszámolnom a tapasztalatokról, nem?
Sajnos nem egészen olyan volt, mint amilyent vártam. Persze voltak jó pillanatok, meg maga a szervezés nagyon jó volt, csak a többi nem annyira. Najó, azért nem tagadom, ez bizony rajtam is múlt. Az odaút végülis tök jól telt, habár néha úgy éreztem, hogy hülyének néz az a csoporttársam, akivel beszélgettem, pedig csak nem értette a poént, amit mondtam... Ez eléggé zavart, de túlléptem rajta. Pécs különben nem győzött meg arról, hogy jó hely lenne, ami annak is az oka, hogy elég rossz volt az idő, ráadásul normális városnézésre sem volt időnk. Furák ezek az emberek, néha kicsit beszűkültek. Nem értettem ugyanis, hogy akkor, mikor tulajdonképpen a többség még csak nem is családjához, hanem az albérletbe megy haza, akkor minek siet annyira, hogy nem ér meg neki 2 órát az életéből, hogy körülnézzen több száz km-re otthonától. Persze mondhattam volna, hogy én akkor megyek egyedül körülnézni, meg aztán a busszal is. De ehhez nem vagyok még elég bátor. Szóval így, hiába sütött ki a nap, végül nem néztük meg a belvárost. A külváros viszont csúnya, és idegen volt számomra, ezért nem lopta be magát Pécs a szívembe.
Az előadást hál'Istennek meg tudtam tartanai komolyabb belesülés nélkül, viszont szerintem túl sok információt sikerült besűrítenem 20 percbe, ami miatt nem annyira volt érthető, élvezhető előadásom. Az meg külön gáz volt, hogy a csoporttársaim viszont túlzottan összesedetlenek voltak-majdnem,hogy szégyent hoztak Szegedre...:S Ennek ellenére, mégis az egyikük elérhetőségét kérte el az egyik kolozsvári tanár...
Hogy sztorizzak is: Második este, mondom, na ma adunk az érzésnek, a pénz nem számít. Péntek este voltunk egy egész jó kis helyen, ahol ki is néztem, hogy miket fogok másnap kipróbálni: ez volt a Grog, meg a Maci sör. Nem tudom, hogy Szegeden ezeket lehet-e kapni, lényeg, hogy én még nem ittam ilyeneket, és jónak tűntek.
- kis kitérőt kell tegyek: épp a Music max szól, és na kiknek van új száma????? Azt hittem, lehúzták őket a wc-n, de nem: nem másnak, mint az: Ozone-nak - asszem ezt hívják kultúrmocsoknak...
Back to the topic: Szombat este aztán fel is kerekedett a társaság, csakhogy valamiért nem abba a vendéglátóipari egységbe mentünk, mint előző nap, hanem elindultunk, hogy felfedezzük a baranyai éjszakát - meg kell jegyeznem elöljáróban, nem sok sikerrel jártunk - Kb úgy írhatnám le a mi kocsmatúránk, hogy mentünk, mendegéltünk...tulajdonképpen 4 helyre be is tértünk, de még józanabbul jöttünk ki, mint ahogy bementünk. Az ötödik már össze se jött, mert bezárt, mire odaértünk. Szóval hatalmas volt a buli, nem is kell mondanom. Végül pedig egy F kategóriás vendéglőben kötöttünk ki, ami amúgy inkább kocsma volt, mint más. Ez persze nem lett volna baj, ha van a társaságban hangulat, meg ha egyáltalán normálisan elférünk - de mivel ez utóbbi kettő nem teljesült, hát szar volt a buli. S főleg az idegesített, hogy a mellettem ülők kb egy órán keresztül folyamatosan mindenféle kisállatokról, és velük kapcsolatos élményeikről beszélgettek, de olyan unalmasan, hogy már majdnem belefojtottam magam a korsó sörömbe. De targédia nélkül ért aztán véget az este.
Azt hiszem, erre a konferenciázásra is igaz, hogy minden kezdet nehéz. Remélem lesz még sok alkalom, ahol csillogtathatom pici kis eszem.:P És remélem azt is, hogy szebb és tartalamasabb élményekkel térhetek majd haza.
Üdv!
Újra írok, hiszen már egészen jól érzem magam, hogy el ne kiabáljam!
Nagy dolgok előtt állok, legalábbis számomra óriásiak ezek. Jövő héten pénteken utazom ugyanis Pécsre, hogy megtartsam életem első konferencia előadását. Persze ez nem valami hatalmas plénum előtt lesz, legalábbis remélem, és a hallgatóság többsége valószínűleg hozzám hasonló diák lesz. De azért én mégis rendesen be vagyok ijdeve, hogy miként is fogom én ezt megcsinálni...Remélem, addigra teljesen meggyógyulok, visszatér a hangom is! Biztos nagyon fogok izgulni, mert mindig szoktam, néha a rosszullét is kerülget. Habár az érettségi óta valahogy változott a dolog, mert se ott, se a vizsgákon nem szoktam a kelleténél idegesebb lenni. De ez azért mégis teljesen más szitu lesz- úgyhogy szerintem ez a hét a Para2009 nevet fogja viselni.:P Néha nagyon örülök, hogy meg tudom ragadni az ilyen lehetőségeket, de sokszor azért elbizonytalanodom, mert egyszerűbb lenne a könnyebb utat választani. A legtöbb egyetemistának tök laza az élete, tényleg a buliról, haverokról szól. Persze, aztán kérdés, hogy főleg bölcsész diplomával hol fognak tudni elhelyezkedni - jelen recessziós helyzetben még a Mcdonald's is necces:P
Szóval nekik messze könnyebb, nem kell feláldozniuk az egész nyarukat szinte, hogy kutassanak, nem kell abból tanulmányt írniuk, meg nem kell majd több tíz ember előtt elmondani, hogy mit is állapítottak meg. De tulajdonképp azért mégis könnyen leküzdöm a kételyeim, egyrészt, mert tudom, hogy ezeket a lehetőségeket nem szabad kihagyni, másrészt pedig, mert ez tulajdonképpen kihívás, és azzal foglalkozom, ami érdekel. Amiben azonban még kicsit bizonytalan vagyok, hogy amiket megállapítok, azok helytállóak-e. De remélem, majd nem fognak megdobálni paradicsommal, vagy cipővel, mert ugye azt még nem büntetik.:P A másik, amiért szívesen áldozom fel a szabadidőm, az, hogy a szeretteim támogatnak, büszkék rám, és ez olyan erőt ad, ami átsegít a nehéz pillanatokon.
Valószínűleg sokkal lazább lesz, mint ahogy most elképzelem, meg remélem, jó bulit csapunk majd a pécsi "kollégákkal". :) Természetesen be fogok számolni részletesen miután hazajöttem, hogy mi minden érdekes történt velem.
J.
Üdv!
Na, csak sikerült jól megbetegednem. Pedig szinte az egész telet kibírtam megfázás nélkül, s tessék, most fáj a torkom, feküdnöm kell, még lázam is volt. Persze ebben benne van az én saját butaságom is, mert bár már szerda este is fájdogált a torkom, csak elmentem a farsangi buliba, ahol kb egy óra után már el is ment az összes hangom. Azért egészen jó kis buli volt, habár a készülődés nagyon kapkodósra sikerült, s pár kellék lemaradt a kalózjelmezből. De mint utóbb kiderült, kár is volt kapkodni, mert a barátnőimre kb félórát kellett várnom, és fagyoskonom, mert nem akartam egyedül bemenni klubba. Így nem is csoda, hogy totál ágynak estem... Azért már enyhe javulást érzek, de szerintem egész hétvégén feküdöm kell majd. Persze így is lesz mit csinálnom, mert meg kell írnom egy előadás anyagot, meg készíteni hozzá prezentációt, meg hogy nehogy unatkozzak, kell írnom egy rferátumot is. Ja, és a hab a tortán, hogy amiért nem tudtam bemenni a mai szemináriumomra, még írhatok egy 3 oldalas dogát a mai témából. Király nem? Utálom az ilyen tanárokat...Megyek is csinálni a dolgokat, mert különben énekes halott se lesz belőlem.
Remélem, kedves olvasóim ti jobban vigyáztok magatokra, és nem fáztok meg így!
J.
Üdv!
Most nézem, hogy egyeseknek de sok idejük van, hogy egész nap a neten lógjanak...:P
A mai napom elég gyatrán indult, lévén, hogy akármennyire is igyekeztem megelőzni, csak sikerült megfáznom. Már este se éreztem magam túl jól, de hajnalra már nagyon megfájdult a torkom, meg olyan gyengén is éreztem magam. Reggel be is nyomtam vagy fél liter forró teát, de leginkább a csokisparány adott némi kis energiát. Nagyon remélem, hogy gyorsan túl leszek ezen a megfázósdin, hiszen irtó sok a dolgom. Holnap például jelmezbálba vagyok hivatalos, amire nagy gondolkozások árán sikerült kitalálni, hogy mit is öltsek magamra. Na, kitalálja valaki? Najó, ha szabad a gazda, akkor megmondom: kalóz leszek:D nagyon királyul kitaláltam, hogy mi mindent aggatok magamra, ha minden igaz, még ilyen szemtakaró micsodát is fabrikálok majd magamnak. Persze ahhoz, hogy jó legyen a mulatság kell más is a jó jelmezen kívül, de remélem, hogy minden adott lesz. :) Csütörtökön pedig torkos/zabálócsütörtök alkalmából megyünk az én Egyetlenemmel cukrászdázni, estére meg az itteni szépen felújított törökfürdőbe, ahol remélem, jól fogunk szórakozni!;)
Visszatérve, hogy megemlítettem, csütörtök torkosságát. Nem tudom, hogy ez mennyire elterjedt, de azért elmondom, hogy kicsit okítsam a népet: ez a nap zárja le végleg a farsang időszakát, ami persze igazából már ma, azaz húshagyó kedden véget ér. Húshagyó keddet, és az azt megelőző hétfőt, és vasárnapot szokás a farsang farkának nevezni mellesleg. Szóval holnap hivatalosan hamvazó szerda lesz, amivel elkezdődik a húsvétot megelőző nagybőjt időszaka. Ekkor nem illdomos már mulatozni, meg sokat enni, (úgyhogy most én kivételesen szabályszegő leszek ezzel az egyetemi farsangolással...) de mivel ilyenkor hagyományosan sok ételt készítettek, mindig maradt még, amit azon a bizoyos zabáló csütörtökön fogyasztottak el, hiszen kár lett volna veszni hagyni. Na, mostmár remélem, hogy mindenki kiokult, miért is nevezik így a napokat.
A buszon ma megint elhültem. Az egyik általános iskolánál-persze nem ez a legelitebb a városban - felszállt egy csapat, maximum heteidkes, azaz 13 éves kislány. Amin már először szörnyülködtem, hogy úgy voltak felöltözve, mintha legalább 17 évesek lettek volna: csípőnadrág, csizma, műköröm, stb. Egyiküknek még a dereka is kint volt-nagyon vagány így 0 fok körül. Ja, és persze full smink volt az arcukon-mennyi idejük van ezekenek a lányoknak... De ami főleg gáz szerintem, hogy kettő is magyarázott valamit a beszélgetés közben, hogy a VOLT-pasija így, meg úgy. Persze, változik a világ, de szerintem az nem normális, ha valaki, már 10-12 évesen pasizik/csajozik. Lehet, hogy maradi vagyok, de akkoris. Mit fog csinálni 20-25 évesen, ha már most mindent kipróbál? Szóval szerintem ez nem jó irány, és az a baj, hogy senki nem is érzékelteti velük, hogy ezt nem így kéne. Persze erre példa a múlt szombati buli is. Egyetemi klubba mentem a párommal, hogy szórakozzak egy jót, kieresszem a gőzt, de alig fértünk a sok kis pisistől. Ami elég zavaró volt, de olyan sokan voltak, hogy nem is lehetett őket kinézni a helyről. Úgyhogy remélem, szerdán nem kell majd ilyenek miatt mérgelődnöm.
Mára ennyit, mert tényleg írnom kell a referátumom, aztán meg menni órára.
J.
Üdv!
A mai napon bár még el sem telt az egész, elég sok benyomás ért. Ezeknek csak egy része volt pozitív, sajnos. Tulajdonképpen ma is azzal szembesültem, hogy milyen sok ostoba ember kerül olyan helyzetbe, hogy "hallassa a hangját".
A TIKben mentem épp a ruhatár felé, ám útközben, mint rendesen, most is megnéztem a hírdetőtáblára kitűzött plakátokat. Na, az egyiknél nem akartam hinni a szememnek...egy földrajzos bulira invitáló plakáton ugyanis megbotránkoztató kép volt. Azért, hogy senki oldalát ne furdalja a kíváncsiság, leírom: két (alig)bikinis nő csókolózott a plakát sarkán levő képen, ráadásul, az egyiknek még angyalszárnyakat is adott a "nagyszerű művész". Hát, én ezen kiakadtam. Egy dolog, hogy ma szabdság van, meg joga van mindenkinek a devianciához mindenben, például a szexualitásban is, de azért ez így, enyhén sok volt. Elsősorban is azért, mert semmi joga nincs senkinek pl rámerőltetni az ilyen abnormáis viselkedést, vagy annak láványát. Tölem akárki lehet buzi, csak ne ossza meg velem, hogy az, pláne ne mutogassa.
Másrészt nem éretem, hogy miért kell egy bulit-főleg földrajzosat, akik valljuk be, nem a legvadabb emberek, legalábbis nekem em az él a fejemben, hogy ők olyan azta de vagány, és szabatos emberkék, persze lehet, hogy tévedek - szóval mirt így kell reklámozni? Már senkit nem érdekel, hogy jó-e a zene, vagy a társaság, csak az, hogy minnél inkább eltérjenek a normáktól? És ha már ilyen nagyon vagány dolog homokosnak lenni, miért nem két pasi smárol a képen? Csak nem azért, mert azt elutasítanák a nagyon vagány fiúkák, akik műnőket muogató újság(?)on nőttek fel, amiben azt hitették el velük, hogy ez nem undorító. Szerintem, ha most azt mondanák, magukból kifordulva a nők, hogy: "menjetek a francba, férfiak" és mindenki tényleg leszbikus lenne, akkor már nem lenne ez ekkora poén...Mázli, hogy a legtöbb nő még normális, az ösztönei se fordultak ki magukból.
Végül, amit még nem értek, az az, hogy azért ilyesmit miért engednek meg az egyetemen? Mert akármilyen felnőttnek kezelik a hallgatókat, meg akármilyen önkormányzatiság van, azért ez mégiscsak egy hivatalos intézmény, ami, ha minden igaz, akkor a leendő értelmiséget kellene, hogy kinevelje. Az értelmiség, pedig bizony felelős a társadalom NORMÁLIS működéséért. De sajnos azzal kell szembesüljünk, hogy ebben a tömegoktatásban, nem az valósul meg, hogy egyre többen részesülnek a tudásból, s kapnak egy magasabb műveltséget, csupán egy csomó lusta ember kap pár évet, ahelyett, hogy akkor elmenne melózni, s semmivel nem lesznek többek, mint voltak, max. pár százezres hiteltartozással.
De persze, lehet, hogy én vagyok túlérzékeny, s mint leendő társadalomtudományokkal foglalkozónak, elég lenne megfigyelnem a jelenségeket, s nem alkotni értékítéletet. De ez nehéz akkor, mikor látja az ember, miként húzzák le egyes oda nem való alakok a többieket.
J.
Üdv!
Kedves olvasóim, hatalmas technikai tudásom, és kiváló cyber-tájékozódásomnak köszönhetően, mostmár mindent nyugodtan tudtok kommentálni.:) Szóval hajrá!
J.
Üdv!
Végre újra itt vagyok, gondolom, ezt már mindenki nagyon várta.:) Most kivételesen van időm, mert ellógtam egy órámról...még a legjobbakkal is megesik az ilyesmi néha:P
Nagy változás történt azonban, hiszen nem egy TIKes gépről, vagy az otthoniról nyomom, hanem az én saját, különbejáratú netbookomról.:) Ez az első nagyobb beruházás, amit magam finanszíroztam meg-habár kölcsönre vettem, de ez részletkérdés. Szó szerint:) Lényeg a lényeg, hogy van egy nagyon takaros kis noteszgépem. Most a reklám helye fog következni, dehát úgyis teli van ez az oldal is, ha minden igaz, sokféle érdektelen hirdetésekkel, szóval ki merem mondani, hogy egy Fujitsu-Siemens Amilo Miniről gépelem ezen sorokat. A bejegyzés címét reménybeli olvasóimnak magyarázom, hiszen a törzsolvasó(k) úgyis tudja/ják. Na, ezt jó idétlenül sikerült elragoznom.:)Hogy írjak valamiről, elmagyarázom a címet: Kedvesem humorát dícséri az egész, hiszen ő találta ki ezt a viccet. Mégpedig, hogy ez a kis gép, egy számítógép, Ami-ló:D XD
Hogy hasonlujak a többi olyan bloggerhez, aki teszteli a saját gépét, és ezt meg is osztja a nagyközönséggel, hát én is leírom a tapasztaltakat. Mindenképpen merem ajánlani azoknak ezt a gépet, akik nem vágynak hatamas tárhelyre, és nem csak play station helyett kell nekik egy gép. Szóval az átlag felhasználói igényeket véleményem szerint teljes mértékben kielégíti. Technikai felszereltségre ugyanolyan, mint a többi gép ebben a kategóriában, azaz, hogy mégsem: a merevlemez ugyan csak 60 giga, de szerintem ezen kívül nincs is más hátránya-hogy el ne kiabáljam. Persze nem tenyeres-talpas uraknak ajánlott, mert valóban elég apró billentyűk kerültek a klaviatúrára, de végre van valami, a modern, okos, mobil nőknek is.:P Sok pozitív meglepetést okozott ez a kis masina, mert nem csak gyorsabb, mint amire számítottunk, szinte minden elfut rajta, és könnyen kezelhető is. Előnye még, hogy ha minden igaz, akkor 6 cellás aksi van benne, bár nálam még nem tudta produkálni a 4 órás üzemidőt, ettől egy kerek órával elmarad. De azért három óra se kutyafüle. A webkamerát is csak dícsérni lehet.:) Összegezve, azt hiszem, nagyon jó vásárt csináltam, hiszen ennek a gépnek volt a legkedvezőbb ára a piacon-de ez lehet, hogy csak időszaki akció volt, most, hogy megvan, már nem nézegetem a hirdetőújságokat. Persze meg kell szokni, össze kell barátkozi vele, de megéri, mert egy praktikus kis "társra" bukkanhatunk benne. Hú, de költőien hangzott igaz?:P
Na, mára ennyit, mert a következő órára már muszáj lesz bemennem.
J.
Üdv!
mindjárt megeszem a maradék lekváros kenyeret is, és akkor felszabadul a másik kezem is, és majd tudok nagybetűket is használni.:P Persze tudom, hogy nem ajánlatos a számítógép közelében enni, de hát az éhség nagy úr, aztán már ő is Internetezni akar.:) Természetesen az én drága kis netbookomra sokkal jobban fogok vigyázni, mert azért bizony nekem kell megdolgozni. Már két hónapja gyűjtöm a pénzt, de még legalább két hónap,mire összejön, hogy tényleg a kezembe vehessem a kis Aspire One-t.(Kedvesem itt most biztos beszúrna egy linket, hogy mindenki tájékozódhasson, hogy mi is az-szóval az ő kedvéért: http://prohardver.hu/teszt/aspire_one_netbook_torpe_az_oriastol/kulso.html)
Amúgy már nagyon várom, hogy az enyém legyen, szörnyen elkapott ez a fogyasztói életérzés.:)
Na, a nagy beígért pihenésből unatkozás lett, meg semmittevés. Azt hiszem, az is kell néha,de most valahogy nem esik jól. Már úgy hozzászoktam, hogy minden nap be volt osztva az időm, hogy most hirtelen azt se tudom, mit kezdjek magammal. Főleg ilyen borongós időben. Ha szépen sütne a nap, akkor biztos jobban érezném én is magam, szóval: Süss, fel nap, fényes nap!!!!!
Remélem, hogy a csütörtöki buli legalább olyan lesz, mint amilyet várok. Végre pótoljuk a születésnapunkat barátnőmmel, hiszen a közös buli elmaradt a sok vizsga miatt. Na, de majd most, s egyben a vizsgaidőszakot is lezárjuk az iszonyatos tivornyán!:D Meg beeszünk a fini fekete-fehércsokis tortából, meg krémesből. Nyami:)
Másrészt a birtoklási vágyamon felül, megint kezd eluralkodni az utazhatnék érzése is rajtam. Néztem több utazós műsort is az elmúlt napokban, és olyan szívesen pattannék autóba, és hagynám itt ezt a szürke, füstös várost, és mennék, valami ragyogó, meleg tengerpartra!!! Milyen jó lenne most a kék habok közt lubickolni, meg süttetni a hasam:D
Még talán tavaly láttam egy filmet a Spektrumon, ahol az egy olasz tengerpartot járták be, autóval. Tényleg nagyon szép volt, és vezetni is izgalmas lehet azokon a szerpentineken.:) Ami a legjobban tetszett, az egy vizibarlang volt, amiben a cseppkövekből létrehozott a természet egy Betlehemet, és ezt még a természetes fény csodaszépen meg is világítja alulró-merthogy ez a víz alatt van. Élőben bizonyára még látványosabb. Lenyűgző lehet-szóval én egyszer oda feltétlenül el szeretnék jutni az életben.
Apropó, vezetés-bár még mindig nem teljesen érzem magam készenk arra, hogy megtanuljak vezetni, azért egyre jobban érik bennem, hogy de jó is volna! De közben meg ott van az is, hogy nem is biztos, hogy most még szükséges, hiszen általában úgyis egyedül utaznék, és amúgy is ad ingyen bérletet az egyetem. És így én még nem is annyira mérgezem a környezetet, mint az azok a felelőtlen, elpuhult barmok, akik inkább benzinre költenek, és várnak félórát a dugóban, mintsem buszra szállnának. Mert ha nem kéne azt a sok 1 utasos autót végigvárni, valószínűleg a dugó is kisebb lenne. Na, persze ez szépálom, de legalább egy harmadik híd, igazán sokat lendíthetne a dolgokon.
Azt hiszem, mostanra ennyi!:) Remélem, mindenki élvezte olvasni a gondolataimat:)
Jesamine
Halihó, mindenkinek!
Végre újra aktivizálhatom magam a blogolásban, mert végre vége a vizsgaidőszaknak, megtettem, amit megkövetelet a haza-nyugodtan hírül adhatjátok a spártaiaknak is akár!:P
Amúgy hosszú,és erőfeszítésekkel teli vizsgázást zártam ma, de a sok könyv fölötti görnyedének, bizony meglett a gyümölcse, hiszen, majdnem színjeles lett az index(na, nem a neten:P)-és ez azért mégiscsak egyetem.:) Na, de elég az öntömjénezésből. Sajnos egyelőre nem túl sokat tudok írni, a velem történtekről, mert nagyjából semmi másból nem állt az életem, mint vegetáció+tanulás - persze azért a családra, és Kedvesemre is jutott idó bőven:) Nélkülük, azt hiszem, már belebolondultam volna a sok információba.
Túl vagyunk egyévkezdésen is, így az első hónap végefelé. Volt egy nagyszerű szilveszter, egy fergeteges bulival, meg egy édes első reggellel az évben:)
Azt hiszem, mára ennyit, majd még írok természetesen!
Ja, és végre olvashatok könnyű, és szépirodalmat, a szakosból már elég volt-szóval várom a kommentek formájában érkező könyvajánlókat!
Jesamine
Üdv!
Újra itt, hosszú hallagtás után. Reggel a buszon, rádiót hallgattam, mert valahogy el kell néha határolódni az együtt rázkódó tömegtől... a lényeg az, hogy a 'celebek'-ről szólt a reggeli beszélgetés. És az egyik műsorvezető, bár lehet, hogy enyhe iróniával, de ez nem nagyon volt érezhető, szóval úgy kezelte, h evidens, és tök jó, hogy ezekről a felkapott senkikről szól minden a tévében. Mert, mint mondta, a televízió, is ipari cég, úgy, mint mondjuk egy csokigyár, ahol nem mondhatja meg a fogyasztó, h milyen csoki készüljön. Na, azért, én ezzel nem értek egyet, mert ha már csinálnak valamit, és arra sok pénzt költenek, akkor az legyen jó, és közvetítsen értéket. Mert így mi lesz? Nevelnek egy csomó újabb ugyanolyan üres embert, mint akiket mutogatnak. Persze most mondhatja bárki, hogy nem is ismerem őket, biztos, hogy elértek valamit, ha már híresek lettek, stb. Persze, ez valamilyen szinten lehetséges, de azért az egyes megnyilvánulásaikból nem ez jön le, másrészt, az, ami túl nagy tömegben jelenik meg, az elértéktelenedik. ha minden ugyanolyan, nem lesz mihez viszonyítani. Ez nem tudom, hogy most mennyire volt érthető, de azért leírtam.
Üdv!
Már elég régen írtam ide, de olyan sok dolgom volt, és sajnos még mindig van. Persze, ha nem kéne semmit se csinálni, akkor nagyon unalmas lenne az élet, de hát azért néha mégis jólesik az embernek lustának lenni. De ebben az a rossz, hogy lustálkodás közben tulajdonképp csak tetteti, hogy pihen, mert igazából, legalábbis az én esetemben, nagyon jól tudja az ember, hogy ezernyi fontosabb dolgot kéne csinálnia, a láblógatás helyett. Szóval tényleg a végére járok a dolgoknak, hogy utána jöhessen a jól megérdemelt pihenés!:)
Különben a mostani legsürgetőbb feladatom, Baudrillard: A rossz transzparenciája című könyvéből referátumot írni. Bár még bevallom nem olvastam végig a művet, igazán izgalmas, és lényegi problémafelvetései vannak a szerzőnek, ami miatt, azt hiszem, ajánlhatom kedves olvasóimnak! Nem egy könnyű, esti olvasmány, de ha valaki ráér, akkor ne hagyja ki!
